HATHA JÓGA

A jóga mibenléte és célja

A jóga indiai eredetű bölcseleti és életviteli rendszer, amelynek hátterében a hindu vallás tanításai állnak. Az az irányzata - a hatha jóga - amely a nyugati világban leginkább elterjedt, a mozdulatokon, a testtartásokon és a légzésszabályozáson át éri el azt a szellemi célt, amelyet minden jóga rendszer maga elé tűz.

Ez nem más, mint "az elme tevékenységének elnyomása" (ahogy Patandzsali, a jógairodalom klasszikusa fogalmaz) s ezen keresztül az Atmannal (az önmagában való Egyetemes Léttel) történő egyesülés. Azok az élettani és pszichés hatások, amelyek a jógát oly kiváló testgyakorlási módszerré és gyógyító eszközzé teszik, a hagyományos értelmezés szemszögéből voltaképpen melléktermékek.

Jógaterápia - jóga óra

A jógaterápiát egyénileg és csoportosan is igénybe lehet venni. A jóga foglalkozás nálam a filozófiai-vallási célokat figyelmen kívül hagyja, csak az egészség javítására, annak megtartására ill. a megelőzésre szolgál.

Jóga óra általános felépítése:

• ráhangolódás
• bemelegítő gyakorlatok
• a megfelelő tesstartások gyakorlása
• légzőgyakorlatok
• levezetés

A foglalkozás időtartama: 90-100 perc. Jóga óra

A jóga ősi hindu szemmel

A hatha jóga elméletében és gyakorlatában fontos szerep jut a testet átható energiának, hagyományos néven a pránának.
A csakrák (energiaközpontok) és nádik (energiavezetékek) rendszere tulajdonképpen egy energiatest vagy finomtest kiemelt helyeinek tekinthető, e köré rendeződik a fizikai test anatómiai szerkezete.

Az energiatest alapvetően meghatározza a fizikai test folyamatait, s amikor a gyakorló a jógatechnikákat alkalmazza, a finomtesten keresztül igyekszik hatni a fizikai test funkcióira és a tudatra. A hatha jóga, - még ha csak testedzésként, illetve terápiás célra alkalmazzuk - akkor is több, mint egyszerű gimnasztika.

Jóga testtartások célja és kivitelezése

Az ászanák (testtartások) célja, hogy a test egyensúlyba kerüljön, megszabaduljon a felesleges feszültségektől, és lehetőség nyíljon a befelé figyelésre, az energiák szabályozására. A gyakorlatok kezdetben nehezek lehetnek, kitartó művelésük azonban könnyedséghez, örömhöz, felszabadultsághoz vezet.

Az ászanák technikai kivitelezésének sajátossága a hosszú kitartás, amely csak rendszeres gyakorlással és a fokozatosság elvének betartásával érhető el. A légzőgyakorlatoknál a test szerepe már csökkenőben van. Csak a légzőszervek (orrjáratok, nyálkahártyák, légcső, tüdő) és a légzőizmok aktívak. A pránajáma gyakorlatok során követett légzésritmus az egészségre gyakorolt kedvező hatáson túl, segít a helytelen vágyak leküzdésében és megnyugtatja az idegrendszert.

A jóga fontosabb élettani hatásai:

• Az izmok megnyúlási képességének és teljesítményének növelése. A jóga gyakorlatai elsősorban az egészség szempontjából igen fontos mélyebben fekvő izomcsoportokat veszik célba
• Az izületek rugalmasságának fokozása, anyagcseréjük serkentése
• A keringés javítása, értorna
• A légzőkapacitás növelése, a légzőizmok gazdaságos, összerendezett működésének biztosítása
• A belső szervek masszázsa
• A belső elválasztású mirigyek működésének kiegyensúlyozása
• A vegetatív idegrendszer egyensúlyának biztosítása
• Az érzelmek kiegyensúlyozása, a hangulati élet javítása
• A tudatállapot befolyásolása.

JÓGATERÁPIÁVAL GYÓGYÍTHATÓ BETEGSÉGEK:

Elsősorban a mozgásszervi és az idegrendszeri problémák esetén hatásos de légzőgyakorlatai, ill. különböző testhelyzetei által a test belső szerveire gyakorolt nyomás hatására, belgyógyászati panaszok kezelésére is alkalmas.

Minden természetgyógyászati ág esetén vannak olyan betegségek, amelyeket természetgyógyászati módszerekkel - kizárólag vagy ajánlottan - kiegészítő kezelésként (k.k.) lehet alkalmazni.

Ettől függetlenül a természetgyógyászati kezelések önmagukban is hatékonyak - bár lassúbb a gyógyulás mint a gyógyszeres kezelés esetén - de más természetes gyógymódokkal kombinálva gyorsabb, mellékhatásmentes és teljesebb gyógyulás érhető el!

Kapcsolatfelvétel